A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Dél-Dunántúli Gazdaság” magazinjában jelent meg interjú Ritter Krisztiánnal, cégünk üzemvezetőjével.
Az eredeti verzió itt olvasható: Tárt karokkal várjuk a hölgyeket
Mivel foglalkozik a Matro Kft.?
„Forgácsolt alkatrészeket gyártunk, elsősorban személy- és haszongépjárművekbe, valamint forgácsoló szerszámokat és szerszámtartókat készítünk.”
Vállalatuknál mely munkakörökben dolgoznak nők?
„Nálunk a nők szinte minden területen jelen vannak, a gyártástól a minőség-ellenőrzésen és raktározáson át a csomagolásig.
Cégünknél jelenleg 70 nő dolgozik, ez az állomány 27%-a. Ebből 63-an fizikai munkások. Közöttük szakképzett azonban csak kevés van, mindössze 3 fő a CNC forgácsoló. A többiek jellemzően betanított munkások, különböző területeken. Továbbá idén vettünk fel egy frissen végzett gépészmérnök lányt is.”
Milyen munkakörökbe várják a lányokat?
„A cég tevékenységi köréből adódóan, szinte minden területre jöhetnének nők. CNC gépkezelők, sorjázók, vizuális ellenőrök, csomagolók, de várunk gépgyártás-technológusokat és gépészmérnököket is.”
Hogyan válnak be az egyes területeken a nők?
„A lány gépkezelőinkkel nagyon elégedettek vagyunk. Ezen a területen mindenképpen számítanánk szakképzettekre, de egyszerűen nincs jelentkező.
Nálunk sorjázást is végeznek nők, egy-egy szakember mellé rendeljük őket, jól végzik a dolgukat.
A csomagolóknál korábban a hölgyek mellett férfiak is dolgoztak, de a nők jobban beváltak. Jobb a kézügyességük, ami fontos, hiszen főleg kis alkatrészeket gyártunk, csomagolunk.
A minőség-ellenőrzés terén a vizuális ellenőröket emelném ki, ezt a munkát ma már kizárólag nők látják el. Olyan tevékenységről van szó, amihez komoly monotonitástűrésre van szükség. Az a tapasztalat, hogy a nők ilyen munkában kitartóbbak.”
Mely területeken lenne leginkább célszerű a nők arányát növelni? Miért?
„A monoton feladatoknál mindenképpen, de CNC forgácsolóként is számítanánk rájuk, főként azért, mert a tevékenység olyan, ami folyamatos figyelmet igényel. Kulcsfontosságú, hogy az ember huzamosabb ideig tudjon koncentrálni. Azt vesszük észre, hogy a nők ebben sokszor jobbak, mint a férfiak. Ráadásul a nőkben talán nagyobb a bizonyítási vágy is, főleg, ha férfi közegbe kerülnek. Általánosságban lelkiismeretesebbek is, ez fontos, hiszen nem mehet ki rossz termék. A legyártott alkatrésznek minőségileg és optikailag is megfelelőnek kell lennie.”
Foglaljuk össze, miben tűnnek jobbnak a lányok?
„Monotonitástűrés, stressztűrés, kézügyesség, szépérzék.
Ha többen vannak nők is a cégnél, ez azért is jó, mert sokszínűséget hoz. Más aspektusból látják a dolgokat, ami a mérnöki feladatoknál kifejezetten hasznos.”
Van olyan munkakör cégüknél, amit nem javasol nőknek?
„Igen. A raktározás nem feltétlenül nőknek való, mert itt időnként nehéz alapanyagokat is kell mozgatni.”
Hogyan tudnak beilleszkedni a férfi többségű csapatba?
„Jelenlétük jót tesz a munkamorálnak. Ráadásul a férfi kollégák sokkal segítőkészebbek, ha lánynak kell segíteni. Szerintem jól beilleszkedtek.”
Ön szerint mi lenne az egészséges nő-férfi arány a munkahelyen?
„Mi szívesen növelnénk a nők arányát a jelenlegi 27%-ról akár 40%-ra, tehát a 40-60 egészséges, jó arány lenne.”
Van olyan speciális feltétel, amit meg kellett teremteni a cégnél, hogy nőket alkalmazzanak?
„Amikor az üzem felépült, még csak néhány nő dolgozott nálunk. Ők az irodában és a csomagoló részlegen voltak. Akkor nagyon kicsi női öltözőnk volt, ezt később bővíteni kellett. A cég még ebben az évben építkezésbe kezd, az új üzemrészben új projekteket indítunk, de nem csak a termelő berendezések száma növekszik, hanem új szociális blokk is épül, ahol már sokkal nagyobb női rész van betervezve. Beszédes, hogy a tervrajzon a női öltöző ugyanakkora, mint a férfi. A vezetés hosszú távra tervez.”
A fiús szakmák – lányos szakmák kategorizálásról mit gondol?
„A nemek szerepéről a társadalomban különféle alapgondolatok ágyazódtak be, ami gátolja a lányok kitekintését a férfiasnak mondott szakmák felé. Ez a nyugati társadalmakban már korábban megváltozott, de úgy tűnik, nálunk ez az idő még nem jött el. Láthatjuk ezt az iskolapadban ülők arányából is. A technológiai fejlődésnek köszönhetően ezen a kategorizáláson már túl kellene lépni, szemléletváltásra van szükség.”
Foglalkoznak középiskolás diákok gyakorlati képzésével, illetve bekapcsolódtak a felsőoktatási duális képzésbe is. Vannak most lány tanulók a cégnél?
„Középiskolások nincsenek. De, ami nagyobb baj, hogy az iskolában sincsenek. Viszont van nálunk egy lány nyári gyakorlaton, aki gépészmérnök hallgató.”
Mit kellene tenni, hogy a nők nagyobb arányban jelenjenek meg a munkaerőpiacon a férfiasnak tekintett szakmákban?
„A kamara által szervezett üzemlátogatásokat nagyon jónak tartom. Az üzemlátogatásokon, a kisiskolás csoportokban a fiúk mellett lányok is vannak, és köztük még akad, aki kérdezősködik, érdeklődő. Az arányokat nézve azonban már ide is kevés lány jön el, pedig az osztályban a nemek aránya biztosan nem ez. A teljes osztályt el kellene hozni, hiszen a gyerek még nem is tudja, hogy mi az, ami nem érdekli. Programjaink során betekintést nyerhetnek abba, hogy miről szól a szakma, így előfordulhat, hogy lesz, aki mégis kedvet kap hozzá.”
Ön szerint mivel lehet „megfogni” a gyerekeket?
„A személyes tapasztalatok, a saját élmények nagyon fontosak, és az hogy minél több szakmával ismerkedhessenek meg. Nálunk, az üzemlátogatások során késztermékeket adunk körbe, bemutatjuk, elmondjuk, hogy készül, mire való, és megnézzük a megmunkálás folyamatát. Nagyon fontos lenne, hogy minél több általános és középiskolába tudjunk bejutni, hogy tájékoztathassuk a fiatal lányokat is a lehetőségeikről, hiszen számítunk a hölgyek munkájára!”